Pásztor Bertalanné (Szatmári Erzsébet) a gyulai szakiskolában sajátította el a gép- és gyorsírás alapjait, majd 1953-tól a Sztálin Vasműben dolgozott gyors- és gépírónőként. Szakmai tudással és tapasztalattal a tarsolyában 1966-tól 1975-ig a dunaújvárosi gimnázium szakoktatójaként tanította a szakmát tanulni vágyó fiatalokat. 1975-től intézményünk jogelődjének, a  Gépíró és Gyorsíró Szakiskolának lett gép- és gyorsírás szakos tanára,  majd 1978-tól  igazgatóhelyettese 1992-es nyugdíjba vonulásáig. A nyugdíjas éveket is munkával töltötte, hiszen 1994-95 között tagozatvezetőként dolgozott iskolánkban.

Pedagógusi munkáját a nagyfokú munkaszeretet, precíz munkavégzés jellemezte. Mindvégig elhivatottsággal oktatta az ügyviteli szakma szeretetére tanítványait, adta át tudását tanulóinak. Feladatának tekintette a szakmaiságot, folyamatosan képezte magát, tevékenyen részt vállalt e terület fejlesztésében, különböző szakmai anyagok elkészítésében. 

A mindennapos szakmai tantárgyak oktatása mellett szívügye volt a tehetségek felkarolása. Tanítványait  területi versenyeken indította, majd a későbbiekben ezek aktív szervezőjévé vált a dunántúli régióban. Empatikus vezetői stílusa nagymértékben hozzájárult a közvetlen munkahelyi légkör kialakulásához. Emberi kapcsolatait a segítőkészség, egymás kölcsönös megbecsülése jellemezte. Egykori tanítványai és kollégái ma is szeretettel és hálával gondolnak rá. Nemcsak szakmai munkájával, de emberi példamutatásával is nevelte tanítványait. Közülük többen kollégaként kerültek vissza az anyaiskolába, és szép életpályát tudhatnak magukénak. 

Intézményünkben a munkanélküliek általános képzésének kidolgozójaként több tanítási  segédanyag szerzője, többek között a világbanki képzésben napvilágot látott az Üzleti adminisztráció I-II. című kiadványa.

Pásztor Bertalanné, Erzsike vezetőként is tisztelettel bánt a tanítványokkal és a kollégákkal is, sosem emelte fel a hangját; szelídsége, visszafogottsága mögött mégis határozottság, következetesség és tudatosság jellemezte. 

Elismerései:

1985 Kiváló Munkáért

1978 Miniszteri Dicséret

1992 Pedagógus Munkásságért Dunaújváros

Emlékét megőrizzük:

 „Minden ember fénysugár, 

mindenségnek része 

Azt hiszi, hogy porszem, 

pedig a mindennek egésze.”                                   

                                    (József Attila)